Néha szükségem van arra, hogy magam legyek a gondolataimmal. Egyszerűen besokallok, ha nem tudok kilépni csak egy percre is a mókuskerékből. Ezt szolgálja szerintem majd ez a blog is. :) 

A blog ötlete egyik kedves barátnőmtől jött. Igazából ez az első blogom, és szerintem az utolsó is. Sajnos a naplómat nem tárolom olyan helyen, hogy ne tudjon beleolvasni senki sem itthon. Másrészt sosem tudok kibeszélni magamból mindent. Ráadásul a gépelés gyorsabb. :P 

Magamról nem nyilatkoznék, semmi érdekes. Éppen érettségire készülök. Majd ha rám tör a pánik, vagy ha megkapom, hogy hova vesznek fel, akkor eldől, hogy a jövőmmel mi lesz. És remélem nem lesz sírás.